Generalizált szorongásos zavar (GAD) — hogyan ismerd fel, és mit tehetsz

Mi a generalizált szorongásos zavar (GAD)?

A szorongás normális és hasznos érzelem — felkészít a fenyegetésekkel való szembenézésre. Ha azonban az aggodalom túlzottá, kontrollálhatatlanná és tartóssá válik, akkor is, amikor nincs valódi veszély, generalizált szorongásos zavarról (GAD) beszélünk.

Franciaországban a becslések szerint a GAD az általános népesség 4–5%-át érinti, a nők körében kétszer akkora gyakorisággal. Az egyik leggyakoribb szorongásos zavar, mégis sokszor diagnosztizálatlan marad, mert a tünetei hasonlítanak a hétköznapi stresszre vagy fáradtságra.

A GAD 6 tünete a DSM-5 szerint

A GAD diagnózisához a DSM-5 (a mértékadó diagnosztikai kézikönyv) túlzott, nehezen kontrollálható aggodalmat ír elő több témával kapcsolatban, amelyhez az alábbi 6 tünet közül legalább 3 társul (legalább 6 hónapon át):

1. Nyugtalanság vagy pattanásig feszült állapot — állandó felajzottság érzése
2. Fáradékonyság — kimerültség különösebb fizikai megterhelés nélkül is
3. Koncentrációs nehézség — elkalandoznak a gondolatok, leblokkol az agy
4. Ingerlékenység — aránytalan reakciók apró helyzetekre
5. Izomfeszültség — merev nyak, összeszorított állkapocs, fejfájás
6. Alvászavar — nehéz elalvás, éjszakai felébredések, nem pihentető alvás

Megjegyzés: gyerekeknél egyetlen tünet is elég.

Az „aggodalomvonat”: miért láncolódnak egymásba a gondok?

A GAD egyik jellegzetessége az, amit a pszichológusok „aggodalomvonatnak” (worry chain) neveznek: az egyik aggodalom előhív egy másikat, az egy harmadikat... és így tovább. Ennek konkrét kognitív mechanizmusai vannak:

• A bizonytalanság elviselésének nehézsége: a GAD-dal élők a bizonytalanságot önmagában veszélyesnek érzékelik
• Metakognitív hiedelmek: „az aggódás megvéd” vagy „ha nem számítok rá előre, valami szörnyű fog történni”
• Érzelmi elkerülés: a szavakban zajló aggódás paradox módon rövid távon csökkentheti az érzelmi feszültséget, ami megerősíti ezt a viselkedést

A GAD-7 teszt: igazolt szűrőeszköz

A GAD-7 (Generalized Anxiety Disorder 7-item scale) egy 7 kérdéses kérdőív, amelyet Spitzer és munkatársai (2006) dolgoztak ki, és számos nemzetközi vizsgálatban validáltak. Franciaországban ma a HAS (Haute Autorité de Santé, a nemzeti egészségügyi hatóság) ajánlja szűrésre az alapellátásban.

A pontszám értelmezése:

• 0–4: minimális szorongás
• 5–9: enyhe szorongás
• 10–14: közepes szorongás — szakemberrel való konzultáció ajánlott
• 15–21: súlyos szorongás — sürgős konzultáció javasolt

Fontos: a magas pontszám nem diagnózis. GAD-ot csak egészségügyi szakember (háziorvos, pszichiáter, pszichológus) állapíthat meg.

Szorongás és hétköznapok Franciaországban

A francia társadalmi-kulturális közeg befolyásolja, hogyan élik meg és fejezik ki a szorongást:

• A „nem illik panaszkodni” kultúrája sokakat arra késztet, hogy elrejtsék a szorongás tüneteit
• A munkahelyi nyomás (hosszú munkaidő, bizonytalan állás) dokumentált kockázati tényező
• A mentális egészséget övező stigma továbbra is akadályozza a segítségkérést — Franciaországban a GAD-dal élők kevesebb mint 50%-a fordul szakemberhez

Igazolt kezelési stratégiák

1. Kognitív viselkedésterápia (CBT)

A CBT a GAD elsőként választandó pszichológiai kezelése. Célja a katasztrofizáló gondolatok és az elkerülő viselkedés megváltoztatása. Hatékonyságát számos metaanalízis igazolja (Cuijpers és mtsai, 2014).

Konkrét technikák:

• Kognitív átstrukturálás — a negatív automatikus gondolatok felismerése és megkérdőjelezése
• Fokozatos expozíció — lépésről lépésre szembenézni a szorongást keltő helyzetekkel
• Problémamegoldás — a „produktív” aggodalmak (amelyekkel tenni lehet valamit) megkülönböztetése a „terméketlenektől”

2. Mindfulness

A mindfulness-alapú terápia (MBCT/MBSR) jelentős hatékonyságot mutatott a GAD csökkentésében, különösen a „kognitív defúzió” technikájával: megfigyelni a gondolataidat anélkül, hogy azonosulnál velük.

3. Gyógyszeres kezelés

Az SSRI-k (antidepresszánsok, például szertralin vagy eszcitalopram) és az SNRI-k a súlyos GAD elsőként választandó kezelései. A gyógyszerszedésről orvossal közösen kell dönteni.

4. Életmód

• Rendszeres testmozgás (napi 30 perc) — csökkenti a kortizolszintet és növeli az endorfinokat
• A koffein és az alkohol korlátozása — mindkettő rontja a szorongást
• Rendszeres alvási rutin
• Légzéstechnikák (szívkoherencia: 5 másodperc belégzés, 5 másodperc kilégzés)

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

Fordulj egészségügyi szakemberhez, ha:

• az aggodalmaid akadályoznak a munkádban vagy a kapcsolataidban
• a szorongás miatt kerülsz bizonyos helyzeteket
• visszatérő tolakodó gondolataid vannak
• alkohollal vagy más szerekkel próbálod kezelni a szorongást

Franciaországban fordulhatsz a háziorvosodhoz, egy CMP-hez (Centre Médico-Psychologique, állami mentálhigiénés központ) vagy magánrendelésen dolgozó pszichológushoz.

Mérd fel a szorongásod szintjét

Online GAD-7 tesztünk a HAS által ajánlott szűrőeszköz, és ingyenesen elérhető. Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, de segíthet felmérni a tüneteidet, és felkészülni egy beszélgetésre az orvosoddal.

Kapcsolódó tesztek: GAD-7 szorongásteszt · Kiégésteszt (OLBI) · Jóllétteszt