Kreatív gondolkodás: mit árulhat el egy tégla, egy gemkapocs és 20 állítás?

Vegyél egy közönséges téglát, és sorold fel mindazt, amire használni lehetne. A legtöbben falépítéssel kezdik, aztán jön az ajtóütköző, aztán a levélnehezék, és öt-hat ötlet után lelassulnak. Néhányan folytatják: lépcsőfok, fegyver, mozsártörő a fűszerek őrléséhez, törölközőbe csavart hőtároló. Az ilyen feladatokat több mint hetven éve használják a kreativitás vizsgálatára.

A Kreatív gondolkodás tesztünk nem kéri, hogy sorold fel egy tégla felhasználási módjait. Azt kérdezi, hogyan gondolkodsz és cselekszel általában, amikor ötletekre van szükség. Ez a különbség számít abban, hogyan olvasod az eredményedet.

A divergens gondolkodás és vizsgálata

1950-ben J. P. Guilford pszichológus az Amerikai Pszichológiai Társaság elnökeként tartott beszédében amellett érvelt, hogy a pszichológia elhanyagolta a kreativitást. Később elválasztotta egymástól a konvergens gondolkodást, amely megtalálja az egyetlen helyes választ, és a divergens gondolkodást, amely sok lehetséges választ ad egy nyitott kérdésre. A szokatlan felhasználási feladat az egyik módszere a második fajta mérésére.

E. Paul Torrance erre a munkára épített. Az először 1966-ban megjelent Tests of Creative Thinking rövid verbális és rajzos feladatokat ad, a válaszokat pedig fluencia (hány ötlet), flexibilitás (hányféle ötlet), originalitás (mennyire ritkák az ötletek) és kidolgozottság (mennyi részletet tartalmaznak) szerint pontozza. Ezek teljesítménytesztek, ahol valaki megszámolja és értékeli, amit ténylegesen létrehoztál.

Mit kérdez a tesztünk?

A tesztünk 20 állításból áll, négy rész mindegyikére öt jut: Nyitottság az ötletekre, Gondolkodási rugalmasság, Képzelet és felfedezés, valamint Kreatív kockázatvállalás. Minden állítást egy 5 fokú skálán értékelsz az „egyáltalán nem értek egyet” választól a „teljesen egyetértek” válaszig.

Példák: „Gyakran állok elő szokatlan megoldásokkal a problémákra.” és „Inkább vállalom a kudarc kockázatát, mint hogy meg se próbáljam.” Négy állítást fordítva pontozunk, például: „Ha egyszer döntöttem, nehezen változtatok a véleményemen.” és „Aggódom amiatt, hogy kritizálni fogják a kreatív ötleteimet.” Ha ezekkel egyetértesz, az csökkenti a pontszámodat az adott részben.

A 20 állítást mi magunk írtuk Guilford és Torrance munkája nyomán. Az ő tesztjeik azt mérik, amit létrehozol, a miénk pedig azt kérdezi, hogyan látod magad, így ez önreflexiós eszköz, nem validált kérdőív.

A hozzáállás nem azonos a teljesítménnyel

Az önbevallás a szokásaidról és a magabiztosságodról árul el valamit, nem az ötleteid minőségéről. Egyesek, akik nagyon kreatívnak értékelik magukat, egy időre szóló feladatban hétköznapi ötleteket hoznak, míg néhányan, akik szerényen értékelik magukat, meglepőket.

A hozzáállás attól még számít. 1987-ben Robert McCrae azt találta, hogy akik magas pontszámot értek el a tapasztalatokra való nyitottságban, amely a Big Five személyiségvonások egyike, a divergens gondolkodási feladatokban is jobban teljesítettek. Ha hajlandó vagy furcsa ötleteket kipróbálni, elviselni a bizonytalanságot és az első válasz után is keresgélni, az valószínűbbé teszi az eredeti eredményt, még ha nem is garantálja.

Hogyan olvasd a pontszámaidat?

A négy részt külön nézd, mert egyetlen összpontszám elrejti a mintázatot. A magas Nyitottság alacsony Kockázatvállalással gyakori kombináció: vannak ötleteid, de megtartod őket magadnak, gyakran amiatt, ahogyan mások reagálhatnak. Ilyenkor a hasznos lépés kicsi és gyakorlati, például megosztasz egy nyers ötletet egy megbeszélésen vagy egy barátoddal, mielőtt késznek éreznéd.

Az alacsony Rugalmasság-pontszám gyakran abban mutatkozik meg, hogy kitartasz az első megoldás mellett. Próbáld ki a tégla-gyakorlatot egy valódi problémán: írj le tíz lehetséges megközelítést, mielőtt bármelyiket megítélnéd. Az ítélkezés a lista után jön, nem közben.

Ha szeretnéd látni, hogyan illeszkedik a kreativitás a tágabb személyiségedbe, töltsd ki a Tapasztalatokra való nyitottság tesztet, vagy olvasd el, hogyan hat a gondolkodásmódod a tanulásra és az erőfeszítésre.