A remény mint akarat és út: mit mér Snyder reményskálája

Gondolj egy számodra fontos célra, aztán képzeld el, hogy a hozzá vezető kézenfekvő út bezárul. Vannak, akik itt megállnak. Mások már azelőtt sorolni kezdik az alternatívákat, hogy a bosszúságuk elmúlt volna. C. R. Snyder pszichológus pályája nagy részét e két reakció különbségének szentelte, és a másodikat reménynek nevezte.

Akarat és utak

1991-ben Snyder és munkatársai „The will and the ways” (Az akarat és az utak) címmel publikáltak egy tanulmányt, egy rövid kérdőívvel, a felnőtt reményskálával (Adult Hope Scale) együtt. Meghatározásukban a remény két részből áll. A cselekvőképesség az akarat, az érzés, hogy el tudsz indulni egy cél felé, és ki tudsz tartani. A megoldási utak az utak: a képesség, hogy elképzeld a célhoz vezető útvonalakat, köztük újakat is, ha az első el van zárva.

Mindkét részre szükség van. Az erős akarat egyetlen úttal frusztrációba torkollik, amikor az az út bezárul. Sok út lendület nélkül, hogy bármelyiken elindulnál, papíron maradó tervekhez vezet.

Mit kérdez a tesztünk

A reménytesztünk (Snyder reményskálája) Snyder skálájának nyolc pontozott tételét használja, részenként négyet, és külön pontszámot ad a cselekvőképességre és a megoldási utakra. Egy megoldási utakra vonatkozó tétel így szól: „Bármilyen problémát sokféleképpen át lehet hidalni”. A cselekvőképességre vonatkozó tételek közé tartozik a „Lendületesen törekszem a céljaim felé” és az „Elérem azokat a célokat, amelyeket kitűzök magam elé”.

Három dolgon változtattunk. Az eredetiben van négy töltelék tétel, amelyeket nem pontoznak, ezeket kihagytuk. Az eredeti azt kérdezi, mennyire igaz az egyes állítás, a „határozottan hamis” és a „határozottan igaz” között, a miénk pedig egy ötfokú skálát használ, az „egyáltalán nem értek egyet” és a „teljesen egyetértek” között. Egy tételt pedig kissé átfogalmaztunk: a „kutyaszorítóból” való kijutás helyett „nehéz helyzetből” való kijutásról szól. E változtatások miatt a pontszámaid nem feltétlenül egyeznek pontosan a publikált normákkal.

A remény nem optimizmus

1985-ben Michael Scheier és Charles Carver a diszpozicionális optimizmust úgy írta le, mint általános várakozást arra, hogy a dolgok jól alakulnak. Snyder értelmében a remény szűkebb és aktívabb. Az optimista jó kimenetelre számít. A reménykedő ember azt is látja, hogyan érhetné el.

A kettő általában együtt jár, de lehet magas a pontszámod az egyikben, és csak közepes a másikban. Valaki számíthat arra, hogy az élete rendben lesz, mert bízik a szerencsében vagy a körülötte lévő emberekben, anélkül hogy sok saját utat látna.

Mit jelez előre a remény

2002-ben Snyder és munkatársai hat éven át követték egyetemi hallgatók pályáját. Azoknak a hallgatóknak, akiknek a kezdetkor magasabb volt a reménypontszámuk, jobbak voltak a jegyeik, és nagyobb eséllyel szereztek diplomát, még a felvételi vizsgaeredményeik figyelembevétele után is.

Egy ilyen vizsgálat nem tudja kimutatni, hogy a remény okozza a jobb eredményeket. Az összefüggés egy része fordítva is működhet, mert a korábbi siker képesnek érezteti az embereket. Az olyan cselekvőképességi tételek, mint az „Elég sikeres voltam az életben”, részben közvetlenül a múltbeli sikert mérik, így egy nehéz év csökkentheti a cselekvőképességi pontszámodat anélkül, hogy sokat mondana arról, mire vagy képes a következő lépésben.

Hogyan olvasd a két pontszámodat

Először nézd meg, melyik rész az alacsonyabb. Az alacsony cselekvőképesség magas megoldási utakkal gyakran olyasvalakire illik, aki látja a lehetőségeket, de kimerültnek érzi magát. A pihenés, a kisebb lépések és egy olyan cél, amely valóban fontos neked, többet segíthet, mint a további tervezés. Az alacsony megoldási utak magas cselekvőképességgel olyasvalakire illik, aki keményen dolgozik egyetlen terven, és elakad, amikor az kudarcot vall. Ha lépésekre bontod a célt, és leírsz egy második útvonalat, mielőtt szükséged lenne rá, a megoldási utaknak lesz mivel dolgozniuk. Ha mindkét pontszámod alacsony, és hetek óta lehangolt is vagy, fontold meg, hogy beszélsz egy orvossal vagy pszichológussal.

Ha a reményt a jövővel kapcsolatos általános várakozásokkal vetnéd össze, töltsd ki az optimizmus tesztet (LOT-R), és olvasd el, megtanulható-e az optimizmus. Ahhoz a meggyőződéshez, hogy meg tudsz birkózni azzal, ami jön, és amely közel áll a cselekvőképességhez, próbáld ki az Általános önhatékonyság skálát.