Megbocsátás: mi az, mi nem, és mibe kerül a harag

Valaki két éve kegyetlen dolgot mondott egy családi vacsorán. Még mindig visszajátszod magadban, néha szó szerint, többnyire éjszaka. A másik valószínűleg már elfelejtette. Te nem, és minden visszajátszás visszahoz valamennyit a dühből.

Mit jelent a megbocsátás a pszichológiában

1998-ban Michael McCullough és munkatársai a megbocsátást úgy írták le, mint a motiváció megváltozását azzal szemben, aki megbántott: kevésbé akarod elkerülni, és kevésbé akarsz visszavágni neki. Ez a meghatározás kizár több dolgot, amelyet az emberek gyakran összekevernek a megbocsátással. A megbocsátás nem jelenti a tett felmentését, elfelejtését, vagy annak eldöntését, hogy nem számított. Kibékülést sem követel. Megbocsáthatsz valakinek úgy is, hogy közben tartod a távolságot, és gyakran ez az ésszerű választás, ha az illető továbbra is árt neked.

Önmagad, mások és a helyzetek

2005-ben Laura Yamhure Thompson, C. R. Snyder és munkatársaik kiadták a Heartland megbocsátási skálát (Heartland Forgiveness Scale). Ez a megbocsátást diszpozícióként, általános hajlamként kezeli, és három területre osztja: megbocsátás önmagadnak, megbocsátás másoknak, és megbékélés olyan helyzetekkel, amelyeket senki sem irányít, például a betegséggel vagy a balszerencsével.

A megbocsátás tesztünk ezt a háromrészes gondolatot veszi át, de a 12 állítás a miénk, ehhez az oldalhoz írtuk őket, ezért ez önreflexiós eszköz, nem validált kérdőív. Egyetlen összpontszámot ad. Az állítások mindhárom területet lefedik, például „Idővel meg tudok bocsátani magamnak az elkövetett hibáimért”, „Sokáig haragszom azokra, akik megbántottak” és „Ha az élet igazságtalan, végül megbékélek azzal, amin nem tudok változtatni”. Egy ötfokú skálán válaszolsz, az „egyáltalán nem értek egyet” és a „teljesen egyetértek” között. Öt állítás a megbocsátás ellentétét írja le, és ha egyetértesz velük, a pontszámod csökken.

Mit tesz a harag

2001-ben Charlotte vanOyen Witvliet és munkatársai arra kértek embereket, hogy gondoljanak valakire, aki megbántotta őket. Aztán arra kérték őket, hogy képzeljék el: vagy újra átélik a sérelmet és dédelgetik a haragot, vagy empátiával és megbocsátással válaszolnak. Miközben az emberek a haragot képzelték el, nőtt a pulzusuk, a vérnyomásuk és az arcizmaik feszültsége, és több negatív érzésről számoltak be. A megbocsátó elképzelés közben nyugodtabbak voltak a mért értékek.

A vizsgálat rövid laboratóriumi pillanatokat mért, nem a hosszú távú egészséget. Azt viszont megmutatja, hogy egy sérelem visszajátszásának testi ára van, amíg csinálod. A tesztünk egyik állítása pontosan erről kérdez: „Újra és újra lejátszom magamban azokat a helyzeteket, amikor rosszul bántak velem”.

Mikor sülhet el rosszul a megbocsátás

A magasabb pontszám nem mindig jobb. 2011-ben James McNulty több éven át követett friss házaspárokat. Ha az egyik házastárs hajlamos volt könnyen megbocsátani, a másik lelki és fizikai agressziója inkább folytatódott, mint csökkent. A következmények nélküli megbocsátás azt üzenheti a másiknak, hogy a viselkedése elfogadható.

A magas pontszám tehát azt mondja, hogy könnyen elengeded a sérelmeket. Hogy ez jót tesz-e neked, az attól függ, kinek bocsátasz meg, és mit tesz ő utána. A megbocsátás soha nem jelenti azt, hogy ártalmas helyzetben kell maradnod, és ha ilyenben vagy, egy pszichológus vagy egy bizalmas ember segíthet végiggondolni.

Ha az önmagadra vonatkozó állítások húzták le a pontszámodat, az önegyüttérzés teszt és az önegyüttérzés három pilléréről szóló cikk ezt az oldalt vizsgálja. Ha egy konfliktus után a düh marad meg benned, próbáld ki a dühkezelés tesztet.