Metakogníció: mennyire ismered a saját gondolkodásodat?

Kétszer elolvasol egy fejezetet, ismerősnek tűnik, és biztos vagy benne, hogy tudod. Aztán a vizsgán kérdést kapsz ebből a fejezetből, és leblokkolsz. Ami cserben hagyott, az a saját emlékezetedről alkotott ítéleted volt.

Ezt az ítéletet nevezik a pszichológusok metakogníciónak: gondolkodás a saját gondolkodásunkról. John Flavell fejlődéspszichológus egy 1979-es tanulmányában írta le, miután évekig vizsgálta, hogyan tanulják meg a gyerekek megkülönböztetni, mikor jegyeztek meg valamit, és mikor csak hiszik, hogy megjegyezték.

A metakogníció három összetevője

A metakogníció tesztünk három részre bontja, mindegyikben négy állítással.

A metakognitív tudás az, amit gondolkodóként tudsz magadról: mely tanulási módok működnek nálad, mit jegyzel meg könnyen, és mi csúszik ki a fejedből. Példaállítás: „Tudom, mely tanulási stratégiák működnek nálam a legjobban.”

A metakognitív szabályozás az, amit ezzel a tudással munka közben kezdesz: tervezés egy összetett feladat előtt, a megértésed ellenőrzése menet közben, stratégiaváltás, ha valami nem működik, és az eredmény átnézése a végén.

A metakognitív élmény a gondolkodást kísérő érzések összessége: az érzés, hogy megértettél valamit, a nyugtalanító jelzés, hogy valami nem stimmel, és annak tudata, hogy túl fáradt vagy a jó gondolkodáshoz.

Flavell a tudásról és az élményekről írt. Későbbi kutatók, köztük Gregory Schraw és Rayne Dennison 1994-es kérdőívükben, külön összetevőként hozzáadták a szabályozást. A 12 állítást mi magunk írtuk e köré a hármas felosztás köré. A teszt önreflexiós eszköz, nem validált skála.

A tudás illúziója

Az, hogy úgy érzed, tudsz valamit, és az, hogy tényleg tudod, két különböző dolog, és a metakogníció a kettő közötti résben számít a legtöbbet.

2013-ban John Dunlosky és munkatársai tíz népszerű tanulási technikát tekintettek át. Az újraolvasás és a kiemelés, a két leggyakoribb módszer, alacsony hasznosságúnak bizonyult. A gyakorló tesztelés (az anyag felidézése anélkül, hogy belenéznél) és a tanulás több alkalomra való elosztása magas hasznosságúnak. Az újraolvasás hatékonynak érződik, mert a szöveg ismerőssé válik. A felidézés nehezebbnek érződik, és éppen ez a nehézség mutatja meg, mennyit tudsz valójában.

Akinek jó a metakognitív szabályozása, nem bízik az ismerősség érzésében. Becsukja a könyvet, és megpróbálja a saját szavaival elmagyarázni a gondolatot, az elakadást pedig hasznos információnak tekinti, nem kudarcnak.

Hogyan értelmezd a pontszámaidat?

Gyakori, hogy a tudás pontszáma magas, a szabályozásé alacsony. Tudod, mi működik nálad, de időnyomás alatt nem csinálod. Ilyenkor a kis, rögzített szokások többet segítenek, mint még több önismeret: kétperces terv kezdés előtt, egy ellenőrzés félúton.

Az alacsony élmény pontszám azt jelentheti, hogy ritkán veszed észre a figyelmeztető jeleket, például a fáradtságot vagy azt az érzést, hogy egy érvelés nem egészen áll meg. Próbálj meg előre kijelölt pontokon megállni, és megkérdezni magadtól: „El tudnám ezt most magyarázni valaki másnak?”

Ne feledd, hogy maga a teszt is önbeszámoló, tehát azt méri, hogyan látod a saját gondolkodásodat. Aki túlbecsüli a saját megértését, a metakognícióját is túlbecsülheti. Az őszinte ellenőrzés az, ha valódi tananyagon teszteled magad.

Kapcsolódó olvasnivaló

A metakogníció nem azonos az intelligenciával. Ha a gondolkodási képességről szeretnél többet tudni, töltsd ki az IQ-tesztet, vagy olvasd el, mit mér valójában egy online IQ-teszt. Ha pedig halogatod a feladatok elkezdését, a tervezés csak egy része a történetnek: olvasd el, miért odázzuk el a dolgokat, és hogyan hagyd abba.