Életcél: Viktor Frankl kérdése és a rá épülő skála

Viktor Frankl osztrák pszichiáter náci koncentrációs táborok foglyaként azt vette észre, hogy azok a rabtársai, akikre még várt valami, egy ember vagy egy befejezésre váró munka, gyakran tovább kitartottak, mint azok, akik ezt elveszítették. Erről a Man's Search for Meaning című könyvében írt, amely először 1946-ban jelent meg németül, és Nietzschétől kölcsönzött egy gondolatot: akinek van miért élnie, szinte bármilyen hogyant elvisel.

Életcél tesztünk a nevét és a kiindulópontját a Frankl gondolataiból kinőtt skálától kapta.

A logoterápiától a kérdőívig

Frankl a megközelítését logoterápiának nevezte, a görög logosz szóból, amelyet ő értelemként értett. Központi állítása, hogy az ember legfőbb hajtóereje az értelem akarása. Ha ez a hajtóerő meghiúsul, az ember abba az állapotba kerül, amelyet Frankl egzisztenciális vákuumnak nevezett: unalom, üresség és az érzés, hogy semmi sem éri meg az erőfeszítést.

James Crumbaugh és Leonard Maholick 1964-ben mérőeszközzé alakította ezt a gondolatot, ez lett a Purpose in Life teszt (PIL). 20 tételből áll, és mindegyik két ellentétes kifejezés között helyezkedik el, például az egyik végén az üresnek érzett élet, a másikon a jó dolgokkal teli élet. Egy 1 és 7 közötti pontot jelölsz meg közöttük, és egyetlen összpontszámot kapsz.

Mit kérdez a mi változatunk

A 12 állítást mi magunk írtuk a PIL szellemében, így ez önreflexiós eszköz, nem az eredeti kérdőív, és nem is validált. Két ellentétes kifejezés helyett egy állítást látsz és egy hétfokú skálát az „Egyáltalán nem értek egyet” és a „Teljesen egyetértek” között. Az eredeti egyetlen összpontszámot ad, mi viszont három, egyenként négy állításból álló pontszámra bontottuk az állításokat:

• Értelem: jelentősnek érzed-e az életedet, például „Úgy érzem, mélyebb oka van annak, hogy élek.”
• Cél: tudod-e, merre tartasz, például „Világosan meghatározott céljaim vannak az életben.”
• Elégedettség: hogyan ítéled meg az eddig leélt életedet, például „Úgy érzem, megérte mindaz, amit eddig elértem az életben.”

Két állítás fordított pontozású. Az egyik az eredeti PIL egyik témáját idézi: „Ha választhatnék, inkább meg sem születtem volna.”

Miért kap ekkora figyelmet az életcél

Carol Ryff 1989-ben a pszichológiai jóllét hat dimenziójának egyikeként nevezte meg az életcélt, és azóta az egészséggel való kapcsolatát is vizsgálják. Patrick Hill és Nicholas Turiano 2014-ben több ezer amerikai felnőttet követett több mint egy évtizeden át, és azt találták, hogy akik erősebb céltudatról számoltak be, azok kisebb valószínűséggel haltak meg ez idő alatt. A vizsgálat összefüggést mutat, nem azt, hogy maga a cél hosszabbítaná meg az életet.

Hogyan értelmezd a pontszámaidat

Nézd a három pontszámot együtt. A magas cél és az alacsony elégedettség gyakran a mozgalmas időszakokra jellemző, amikor tudod, min dolgozol, de még nem vagy elégedett azzal, amid van. A magas elégedettség alacsony céllal egy nyugodt szakaszt írhat le, amikor a régi célok teljesültek, újak pedig még nem jelentek meg. Frankl az értelem három forrását írta le: valaminek a megalkotását vagy egy tett végrehajtását, valaminek a megtapasztalását vagy valakinek a szeretetét, és azt a hozzáállást, amelyet az ember az elkerülhetetlen szenvedéssel szemben tanúsít. Az alacsony cél pontszám arra indíthat, hogy megkérdezd magadtól, ezek közül melyik hiányzik most.

A pontszámod semmit sem diagnosztizál. Ha egyetértettél azzal az állítással, hogy inkább meg sem születtél volna, vagy ha az üresség érzése hetek óta veled van, beszélj orvossal vagy pszichológussal.

Az újabb kutatások elkülönítik az élet értelmének meglétét és keresését, és az élet értelme kérdőív (MLQ) ezt a kettőt külön méri. Ha az elégedettségi pontszámod keltette fel a figyelmedet, az Élettel való elégedettség skála (SWLS) önmagában vizsgálja ezt az ítéletet.