Tanári önhatékonyság: mennyire bízol a saját tanításodban?

Az önhatékonyság az a meggyőződés, hogy meg tudod tenni, amit egy helyzet megkövetel tőled. Albert Bandura pszichológus 1977-ben vezette be ezt a fogalmat, és mára az oktatás egyik legtöbbet kutatott fogalma lett. A tanárok esetében szűkebb a jelentése: mennyire vagy biztos abban, hogy el tudod érni a tanulóidat, azokat is, akiket nehéz elérni.

Ez mindenkire vonatkozik, aki tanít. Egy iskolai tanár, egy egyetemi oktató, egy céges tréner és egy coach egyaránt olyan emberek előtt áll, akik vagy akarnak tanulni, vagy nem.

Miért fontos

A Megan Tschannen-Moran, Anita Woolfolk Hoy és Wayne Hoy (1998) által áttekintett kutatásokban a magasabb tanári hatékonyság együtt járt azzal, hogy a tanárok kitartóbbak voltak a nehezen haladó tanulókkal, és szívesebben próbáltak ki új tanítási módszereket. Einar és Sidsel Skaalvik (2007) azt találta, hogy az alacsonyabb önhatékonyságú tanárok több kiégésről számoltak be. Ezek korrelációk, és mindkét irányba hatnak: a magabiztosság segít jól tanítani, a jó tanítás pedig magabiztosságot épít.

A meggyőződésnek nagyjából pontosnak is kell lennie. Az a tanár, aki túlértékeli magát, abbahagyja a jobb módszerek keresését. Az a tanár, aki alulértékeli magát, feladja azt az osztályt, amelyet még meg lehetne nyerni.

Három terület, háromféle magabiztosság

2001-ben Tschannen-Moran és Woolfolk Hoy azt javasolta, hogy a tanári hatékonyságnak három része van. Az egyikben erősnek érezheted magad, a másikban bizonytalannak.

• A tanulók bevonása. Fel tudod kelteni azok érdeklődését, akik érdektelenül érkeztek, és tudsz nekik segíteni meglátni, miért fontos számukra az anyag?
• Tanítási stratégiák. Ha az első magyarázatod nem talál célba, van egy második? Át tudsz alakítani egy feladatot úgy, hogy a gyorsabban és a lassabban haladók is nyerjenek belőle valamit?
• Osztálytermi irányítás. Vissza tudsz terelni egy nyugtalan csoportot, és le tudsz csillapítani egy helyzetet, ha valaki rendetlenkedik?

Egy kezdő tanár gyakran magabiztos a tananyagban, de bizonytalan abban, hogyan tartsa kézben a termet. Egy húszéves tapasztalattal rendelkező tanár bármelyik termet kézben tarthatja, mégis elakadhat egy olyan csoporttal, amelyet nem érdekel a tárgy.

A tesztünkről

A Tanári önhatékonyság teszt 12 állításból áll, területenként négyből, és körülbelül három percig tart. Az állításokat mi magunk írtuk, Tschannen-Moran és Woolfolk Hoy háromrészes modellje alapján. Ez nem a tanulmányukban szereplő kérdőív, és nem validált, ezért önreflexióra szolgál. Az eredményed neked szól, és senki ne használja egy tanár osztályozására.

Az eredmény leghasznosabb része általában a legerősebb és a leggyengébb területed közötti különbség. Ez a különbség mutatja meg, hová tedd a következő erőfeszítésedet.

Hogyan nő a magabiztosság

Bandura az önhatékonyság négy forrását írta le. A legerősebb a sikerélmény: megcsinálsz valamit, és látod, hogy működik. Utána jön az, amikor egy hozzád hasonló embert látsz sikerrel járni, a bátorítás olyanoktól, akikben megbízol, és az, ahogyan a saját izgalmadat és energiádat értelmezed.

Egy tanár számára ebből néhány gyakorlati lépés következik. Próbálj ki egy új technikát a leggyengébb területeden, először egy könnyű csoporttal. Ülj be egy olyan kolléga óráira, akinek az órái úgy zajlanak, ahogyan te szeretnéd a sajátjaidat. Kérdezd meg egy kollégát, akiben megbízol, miben lát téged jónak.

Kapcsolódó tesztek

Tágabb méréshez az általános önhatékonyság teszt (GSES) egy publikált, validált skálát használ, amely az élet bármely területén érzett magabiztosságról szól. A tanítás megterhelő munka, és a kiégésteszt megmutatja, ebből a terhelésből mennyit cipelsz. A figyelmeztető jelekről bővebben itt olvashatsz: Kiégés: 3 dimenzió, és hogyan előzheted meg őket.