Önhatékonyság: mit árul el az Általános önhatékonyság skála a magadba vetett hitedről

Két diák megbukik ugyanazon a vizsgán. Az egyik úgy dönt, hogy a tárgy meghaladja a képességeit, és felhagy a próbálkozással. A másik úgy dönt, hogy rosszul készült fel, és változtat a tervén. Lehet, hogy ugyanolyan képességűek. Az különbözik, ahogyan megítélik, mekkora esélyük van jobban teljesíteni.

Albert Bandura ezt az ítéletet önhatékonyságnak nevezte. Egy 1977-es tanulmányában úgy írta le, mint az ember meggyőződését arról, hogy képes megtenni, amit egy helyzet megkövetel, és amellett érvelt, hogy ez alakítja, milyen feladatokat vállalnak az emberek, mennyire igyekeznek, és meddig tartanak ki egy kudarc után. Általános önhatékonyság skála tesztünk ennek a meggyőződésnek egy tág változatát méri.

Tíz állítás Schwarzertől és Jerusalemtől

Bandura számára az önhatékonyság konkrét feladatokhoz kötődött: a munkádban nagyon kompetensnek érezheted magad, egy adóbevallás előtt viszont tehetetlennek. Matthias Jerusalem és Ralf Schwarzer német pszichológusok 1979-ben skálát írtak egy általánosabb érzésre, arra, hogy meg tudsz birkózni a nehézségekkel. Ezt később tíz állításra rövidítették, és számos nyelvre lefordították.

Tesztünk ezt a tíz állítást használja Schwarzer és Jerusalem (1995) angol nyelvű változata alapján, az eredeti négy válaszlehetőséggel: egyáltalán nem igaz, alig igaz, mérsékelten igaz és teljesen igaz. Példák: „Ha eléggé igyekszem, mindig sikerül megoldanom a nehéz problémákat”, „Nehézségek esetén is nyugodt tudok maradni, mert bízhatok a megküzdési képességeimben” és „Általában bármivel megbirkózom, ami az utamba kerül”.

Mind a tíz állítás egyetlen pontszámba számít bele, és mindegyik ugyanabba az irányba van megfogalmazva, így a magasabb pontszám erősebb meggyőződést jelent arról, hogy meg tudsz birkózni a dolgokkal. A kutatásokban a válaszokat összeadják, így 10 és 40 közötti összpontszám jön ki.

Honnan ered ez a meggyőződés

Bandura négy forrást nevezett meg. A legerősebb a saját sikerélmény, vagyis az, hogy magad oldottál meg valami nehezet. A második annak látványa, hogy hozzád hasonló emberek sikerrel járnak. A harmadik mások bátorítása, amely akkor működik a legjobban, ha reális. A negyedik az, ahogyan a saját tested jelzéseit értelmezed: egy előadás előtti szapora szívverés tűnhet annak bizonyítékának, hogy nem fog menni, de lehet egyszerű izgalom is.

Ezek a források magyarázzák, miért változhat az önhatékonyság. Főleg úgy nő, hogy olyan dolgokba fogsz, amelyek kicsit nehezebbek annál, amit eddig csináltál, és végig is viszed őket.

Önhatékonyság és önértékelés

Az önhatékonyság annak megítélése, mire vagy képes. Az önértékelés annak megítélése, mennyit érsz. Kedvelheted magad, és mégis kételkedhetsz abban, hogy meg tudnál javítani egy elromlott laptopot, vagy biztos lehetsz benne, hogy el tudsz vinni egy projektet, miközben emberként keveset tartasz magadról. A Rosenberg-féle önértékelési skála az utóbbit méri.

Az önhatékonyság általános változata kultúrákon átívelően is megállta a helyét. Urte Scholz, Benicio Gutiérrez-Doña, Shonali Sud és Ralf Schwarzer 2002-ben 25 ország adatait vetette össze, és azt találták, hogy a skála mindegyikben egyetlen általános faktort mért.

Hogyan értelmezd a pontszámod

A magas pontszám azt jelenti, hogy arra számítasz, találsz megoldást, ha problémák adódnak. Jelenthet azonban kisebb óvatosságot is, mint amennyit egy feladat megérdemel, ezért vesd össze azzal, hogyan teljesítettél eddig a valóságban.

Az alacsony pontszám gyakran kudarcsorozatot követ, vagy egy olyan időszakot, amikor mások oldották meg helyetted a problémákat. Válassz ki egy problémát, amelyet eddig kerültél, tedd az első lépést olyan kicsivé, hogy még ezen a héten végezni tudj vele, és figyeld meg, amikor befejezted. Ez a saját sikerélmény legkisebb formája.

Mivel mind a tíz állítás ugyanabba az irányba mutat, az az általános szokás, hogy az ember egyetért az állításokkal, kissé megemelheti a pontszámot. Ezt tartsd észben, ha a legtöbb válaszod „teljesen igaz” volt.

Ha a kételyeid főleg hosszú távú célokra vonatkoznak, a Grit-skála a kitartást vizsgálja. A tanárok az osztálytermi változatról a tanári önhatékonyságról szóló bejegyzésben olvashatnak, a kontrollhelyről szóló bejegyzés pedig egy rokon meggyőződéssel foglalkozik: azzal, hogy a saját tetteiden múlik-e, mi történik veled.