GSES vagy Rosenberg — önhatékonyság vagy önértékelés?

A GSES (Schwarzer és Jerusalem, 1995) az általános önhatékonyságot méri — azt a meggyőződésedet, hogy meg tudsz birkózni a nehéz helyzetekkel, és el tudod érni a céljaidat. A cselekvőképességre összpontosít — arra a hitre, hogy képes vagy cselekedni. 10 tétel, 1–4-es skála.

A Rosenberg-féle önértékelési skála (RSES, 1965) a globális önértékelést méri — azt, hogy összességében mennyire érzed értékesnek magad emberként, bármely konkrét készségtől függetlenül. 10 tétel, nálunk 1–5-ös skálán.

A legfontosabb különbség: lehet magas az önértékelésed, miközben alacsony az önhatékonyságod („Értékes ember vagyok, de nem hiszem, hogy megbirkózom ezzel a helyzettel”). És fordítva is — magas önhatékonyság alacsony önértékeléssel („Meg tudom oldani ezt a feladatot, mégis csalónak érzem magam”). A gyakorlatban a kettő ~0,6-os korrelációt mutat — összefüggenek, de nem azonosak.

A GSES inkább gyakorlati (a kitartást, a kockázatvállalást és a változásra való motivációt jelzi előre). A Rosenberg-skála inkább egzisztenciális (a jóllétet, az elégedettséget és a depresszióval szembeni sérülékenységet jelzi előre).