Ugrás a tartalomhoz
Kapcsolatok2026-10-27 · 4 perc

A magányosság és az UCLA-skála: mit mér nyolc kérdés

Lehetsz magányos sok ember között, és elégedett nagyon kevés mellett. Hogyan határozzák meg a pszichológusok a magányosságot, mit kérdez az UCLA-skála, és mikor kérj segítséget.

Kezdd el a tesztet — UCLA Magányosság skála · 8 kérdés, ~3 perc

Valakinek tele van a naptára, egész nap kollégák veszik körül, és pörög a csoportos chat, mégis érezheti úgy, hogy senki sem ismeri igazán. Más havonta két barátjával találkozik, és jól érzi magát. A kapcsolatok megszámolása keveset árul el a magányosságról, ezért a pszichológusok úgy mérik, hogy megkérdezik az embereket, hogyan éreznek.

UCLA Magányosság skála tesztünk ezt nyolc kérdéssel teszi. Oktatási eszköz, nem diagnózis.

A magányosság egy rés

Letitia Anne Peplau és Daniel Perlman 1982-ben úgy írta le a magányosságot, mint azt a kellemetlen érzést, amely akkor jelentkezik, amikor a társas kapcsolataid elmaradnak attól, amit szeretnél, akár számban, akár közelségben. A meghatározás megmagyarázza a fenti két embert. A magányosság a meglévő és a szükséges kapcsolat közötti távolságon múlik, és ez a szükséglet emberenként különbözik.

Különbözik a társas elszigeteltségtől is, amely azt az objektív állapotot jelenti, hogy kevés a kapcsolatod. A kettő gyakran átfedi egymást, de nem mindig. Lehetsz elszigetelt anélkül, hogy magányos lennél, és lehetsz magányos emberek között is.

Honnan származnak a kérdések

Az UCLA Magányosság skálát először 1978-ban tették közzé Daniel Russell és munkatársai a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen. 1980-ban átdolgozták, Russell pedig 1996-ban közölte a harmadik változatát. A teljes változat 20 kérdésből áll. Mary Elizabeth Hughes, Linda Waite, Louise Hawkley és John Cacioppo 2004-ben háromkérdéses rövid változatot publikált nagy felmérésekhez.

A mi változatunk nyolc kérdésből áll. Ezek közül három Hughes három kérdése: „Milyen gyakran érzed úgy, hogy hiányzik a társaság?”, „Milyen gyakran érzed magad kirekesztve?” és „Milyen gyakran érzed magad elszigetelve másoktól?” A másik öt közel áll Russell hosszabb skálájának kérdéseihez, a megfogalmazás néhány változtatásával. Három a magányosság ellentétére kérdez rá, például „Milyen gyakran érzed úgy, hogy egy baráti társaság része vagy?”, és ezek fordított pontozásúak.

Minden kérdésre egy ötfokú skálán válaszolsz, a „Soha” és a „Szinte mindig” között, és az összes válasz egyetlen magányossági pontszámmá adódik össze. A publikált változatok három vagy négy válaszlehetőséget használnak, így a számod nem vethető össze közvetlenül a publikált normákkal.

Miért érdemes figyelni a magányosságra

Julianne Holt-Lunstad, Timothy Smith és Bradley Layton 2010-ben 148 vizsgálat adatait összesítette, és azt találták, hogy az erősebb társas kapcsolatokkal rendelkezők nagyobb valószínűséggel élték túl a követési időszakot, mint a gyengébb kapcsolatokkal rendelkezők. Holt-Lunstad és munkatársai későbbi munkái a magányosság és az elszigeteltség esetében is ugyanebbe az irányba mutattak.

John Cacioppo és Louise Hawkley 2009-ben leírta, hogyan teheti a magányosság az embereket éberebbé az elutasítás jeleire. A kapcsolat ilyenkor kockázatosabbnak tűnik, az ember kicsit visszahúzódik, és a magányosság önmagát tarthatja fenn. Ebből a szempontból a magányosság egy jelzés arról, hogy egy szükséglet nincs kielégítve, nagyon hasonlóan az éhséghez, és nincs benne semmi szégyellnivaló.

Mit kezdj a magas pontszámmal

A magas pontszám azt jelenti, hogy gyakran érzed magad kirekesztve, közeli emberek nélkül vagy úgy, hogy senki sem ismer igazán. Semmit sem mond arról, miért, és semmilyen állapot diagnózisa. A magányosság gyakran egy változást követ, például költözést, új munkahelyet, szakítást, veszteséget vagy azt, hogy szülővé válsz, és enyhülhet, ahogy az élet rendeződik.

Beszélj orvossal vagy pszichológussal, ha a magányosság hónapok óta tart, ha levertség, érdeklődésvesztés, alvászavar vagy reménytelenség érzése kíséri, vagy ha az jár a fejedben, hogy kárt tegyél magadban. Ilyenkor egy szűrés, például a PHQ-9 depressziószűrés lehet az első lépés, de egy szakemberrel folytatott beszélgetés minden pontszámnál fontosabb.

Ha a mások ítéletétől való félelem tart vissza a kapcsolatoktól, a szociális szorongás szűrése megmutathatja, szerepet játszik-e ez. Ha pedig azon gondolkodsz, mely kapcsolataid adnak valódi támaszt, olvasd el a bejegyzést arról, hogyan ismerd fel az igazi barátságot.

Eredmények megosztása

Töltsd ki a tesztet ingyen

Azonnali eredmény. Regisztráció nélkül. Megbízható tudományos módszertan.

Kezdd el a tesztet →