Flow: amikor eltűnik az idő, és hogyan juthatsz gyakrabban ebbe az állapotba

Leülsz, hogy kijavíts egy apróságot egy rajzon, egy kódrészletben vagy egy dalban, felnézel, és eltelt két óra. Nem nézted meg a telefonodat, és nem éreztél fáradtságot. Utána csendes, nehezen megmagyarázható jó érzés tölt el.

Csíkszentmihályi Mihály pszichológus ezt az állapotot flow-nak nevezte. A Flow-élmény kérdőívünk azt kérdezi, milyen gyakran juttat közel ehhez az állapothoz az életed egyik tevékenysége.

Honnan ered a gondolat?

Csíkszentmihályi olyan emberekkel kezdett interjúkat készíteni, akik hosszú órákat töltöttek olyan tevékenységekkel, amelyek sem pénzt, sem hírnevet nem hoztak nekik: sziklamászókkal, sakkozókkal, táncosokkal, zeneszerzőkkel. 1975-ös Beyond Boredom and Anxiety című könyvében leírta, mi a közös bennük. Teljesen elmerültek, tudták, mi a következő lépés, elvesztették az időérzéküket, és nem foglalkoztak többé azzal, hogyan látják őket mások. 1990-es Flow: The Psychology of Optimal Experience című könyve széles közönséghez juttatta el a gondolatot.

Hogy a flow-t a mindennapi életben vizsgálja, Csíkszentmihályi és munkatársai a tapasztalatmintavételi módszert (experience sampling method) használták. Az emberek csipogót hordtak, amely véletlenszerű pillanatokban jelzett, és minden jelzésnél feljegyezték, mit csinálnak és hogyan érzik magukat. 1989-ben Csíkszentmihályi és Judith LeFevre olyan eredményről számolt be, amely sok olvasót meglepett. Az emberek gyakrabban voltak flow-ban munka közben, mint a szabadidejükben, pedig azt mondták, szívesebben csinálnának valami mást.

Kihívás és képesség

A flow akkor jelenik meg, amikor egy feladat elég nehéz ahhoz, hogy a teljes figyelmedet igényelje, de nem annyira, hogy ne tudj lépést tartani vele. Ha a kihívás messze meghaladja a képességedet, szorongsz. Ha messze alatta marad, unatkozol. Ha mindkettő alacsony, valószínűbb, hogy apátiát érzel, mint flow-t.

Ez a flow-nak az a része, amelyen a legkönnyebben változtathatsz. Egy unalmas feladatot nehezebbé tehetsz (időkorláttal, szigorúbb mércével, új technikával), egy túl nehezet pedig kisebb lépésekre bonthatsz, vagy segítséggel végezhetsz el.

Mit kérdez a tesztünk?

A kérdőív kilenc állításból áll, három részben: Belefeledkezés, Élvezet és Kihívás és képesség egyensúlya, mindegyikben három állítással. Mindegyiket egy 5 fokú skálán értékeled az „egyáltalán nem értek egyet” választól a „teljesen egyetértek” válaszig.

Példák a belefeledkezésre: „Miközben ezt a tevékenységet végzem, teljesen elveszítem az időérzékemet.” és „A mozdulataim automatikusnak érződnek, mintha tudatos erőfeszítés nélkül történnének.”; az egyensúlyra pedig: „Ez a tevékenység elég nagy kihívás ahhoz, hogy lekössön, de nem annyira nehéz, hogy túlterheljen.”

Az állításokban „ez a tevékenység” szerepel, de a teszt nem nevez meg egyet sem. Mielőtt elkezded, válassz ki egy tevékenységet, például a fő munkafeladatodat, egy sportot vagy egy hangszert, és minden állításra ezzel kapcsolatban válaszolj. Ha különböző állításoknál különböző dolgokra gondolsz, nehéz lesz értelmezni az eredményt.

1996-ban Susan Jackson és Herbert Marsh publikálta a Flow State Scale-t, egy hosszabb kérdőívet, amely a flow kilenc összetevőjét fedi le. A mi változatunk nem ez a skála. A kilenc állítást mi magunk írtuk Csíkszentmihályi flow-leírása alapján, így ez önreflexiós eszköz, nem validált kérdőív. Mind a kilenc ugyanabba az irányba van megfogalmazva, fordítottan pontozott tétel nincs köztük.

Hogyan olvasd a pontszámaidat?

A magas Élvezet alacsony Egyensúly-pontszámmal gyakran azt jelenti, hogy szereted a tevékenységet, de jelenleg túl könnyű vagy túl nehéz. Igazíts a szinten, mielőtt eldöntenéd, hogy a tevékenység nem neked való. Az alacsony Belefeledkezés jó Egyensúllyal gyakran megszakításokra utal. Az értesítések és a nyitott lapok megtörik a hosszú figyelmi szakaszokat, amelyekre a flow-nak szüksége van.

A tesztet egy másik tevékenységre is kitöltheted, és összehasonlíthatod az eredményeket. Ha arra vagy kíváncsi, mennyire vagy elkötelezett a munkád egészében, próbáld ki a Munkahelyi elköteleződés tesztet, és olvasd el, miért működik másképp, ha valamit önmagáért csinálsz, mint ha jutalomért.