Pszichológiai edzettség: Kobasa három C-je, és miben különbözik a rezilienciától

Az 1970-es években Suzanne Kobasa pszichológus olyan cégvezetőket vizsgált, akik mindannyian sok stresszen mentek keresztül az előző néhány évben. Egyesek gyakran betegek voltak, mások szinte soha. 1979-es tanulmányában arról számolt be, hogy az egészségesebb csoport három attitűdben különbözött, ezeket elköteleződésnek, kontrollnak és kihívásnak nevezte (angolul commitment, control és challenge, innen a három C). Az együttesüket pszichológiai edzettségnek (hardiness) nevezte el.

A vizsgálat egyetlen időpontban hasonlította össze az embereket, így nem tudta kimutatni, hogy előbb voltak meg az attitűdök, és csak utána jött a jó egészség. Kobasa és munkatársai későbbi vizsgálatai hosszabb időn át követték az embereket, és ugyanebbe az irányba mutattak; azóta a három C a stresszkutatás része.

A három C

Az elköteleződés az az érzés, hogy érdemes csinálni, amit csinálsz. Az elkötelezett ember bekapcsolódik a munkájába, a kapcsolataiba és abba, ami körülötte történik, ahelyett hogy a lelátóról nézné a saját életét. Nyomás alatt is van oka arra, hogy benne maradjon.

A kontroll az a meggyőződés, hogy a tetteidnek van hatása, akkor is, ha nem tudsz mindent irányítani. Ha valami rosszul sül el, a kontrollban magas pontszámú ember először azt kérdezi: „mit tehetek ez ellen?”, és nem azt, hogy „miért mindig velem történik ez?”.

A kihívás azt jelenti, hogy a változást az élet természetes részének és tanulási lehetőségnek látod, nem a biztonságodat fenyegető veszélynek. Akik a kihívásban magas pontszámot érnek el, kíváncsiak arra, mit hozhat egy nagy változás. Akik alacsonyat, azok akkor érzik magukat a legnagyobb biztonságban, amikor semmi új nem történik.

Hogyan kérdez rájuk a teszt

A Pszichológiai edzettség tesztünk 18 állításból áll, mindegyik C-re hat jut. Ezeket mi magunk írtuk, Kobasa három attitűdről adott leírása alapján, így a teszt nem az ő kérdőíve, és nem validált. Néhány példa arra, mit kérdez: tudod-e, miért csinálod mindezt (elköteleződés), találsz-e egy nehéz helyzetben legalább egy dolgot, amelyre hatással lehetsz (kontroll), inkább kipróbálnál-e valami újat, akár kudarc árán is, mint hogy soha meg se próbáld (kihívás).

Mindegyik C-re kapsz egy pontszámot. A három közötti mintázat gyakran többet mond, mint bármelyik szám önmagában. A magas kontroll alacsony elköteleződéssel például leírhat valakit, aki hatékonyan megbirkózik a dolgokkal, de már nem érdekli, miért csinálja.

Az edzettség és a reziliencia két különböző kérdés

A két szót úgy használják, mintha ugyanazt jelentenék. Az edzettség azokról az attitűdökről szól, amelyekkel belépsz egy nehéz időszakba. A reziliencia, ahogyan a legtöbb mai skála méri, arról szól, milyen gyorsan állsz talpra utána.

Ha a talpra állás oldala érdekel, töltsd ki a reziliencia-tesztünket. A reziliencia része a Brief Resilience Scale-en (Smith et al., 2008) alapul, amely a talpra állás publikált, validált mérőeszköze. Ha mindkét tesztet kitöltöd, megkapod az előtte és az utána képet. A reziliencia építésének gyakorlati módjairól itt olvashatsz: Lelki ellenállóképesség: hogyan építsd a rezilienciát és a pszichológiai tőkét?

Változhat-e az edzettség?

Kobasa az edzettséget attitűdök együttesének tekintette, az attitűdök pedig változhatnak. Kollégája, Salvatore Maddi később tréningprogramot épített a három C köré. Egyszerű kiindulópont a kontrollkérdés: amikor legközelebb valami rosszul sül el, írj le egy dolgot, amit tehetsz ellene, akár egy apróságot is.

Ha a stressz már hatással van az alvásodra, az egészségedre vagy a hangulatodra, egy önreflexiós teszt önmagában nem elég. Az észlelt stressz teszt (PSS-10) teljesebb képet ad, egy orvos vagy pszichológus pedig segíthet átnézni.