Miért tanulsz? A tanulmányi motiváció skála és az okok három fajtája

Kérdezz meg egy osztályt, miért tanulnak, és sokféle választ kapsz: érdekes a tárgy, májusban lesz a vizsga, a szüleik elvárják, fogalmuk sincs. A legtöbb diák egynél többet is választana.

Robert Vallerand és munkatársai 1992-ben tették közzé a tanulmányi motiváció skálát (Academic Motivation Scale, AMS), hogy ezt a keveréket mérjék. A kérdőív azt kérdezi: „Miért jársz egyetemre?”, és 28 lehetséges okot kínál, hét csoportba rendezve. Tanulmányi motiváció tesztünk megtartja az eredeti három fő csoportját, és 12 olyan állítást használ, amelyet mi magunk írtunk, csoportonként négyet, így ez önreflexiós eszköz, nem a validált skála. Minden állítást egy ötfokú skálán értékelsz, az „Egyáltalán nem értek egyet” és a „Teljesen egyetértek” között, míg az eredeti hétfokú skálát használ.

Az okok három fajtája

Az AMS Edward Deci és Richard Ryan öndeterminációs elméletére épül.

A belső motiváció azt jelenti, hogy azért tanulsz, mert maga a tanulás jutalom számodra. Példaállítás: „Azért tanulok, mert élvezem, hogy új dolgokat fedezhetek fel.”

A külső motiváció azt jelenti, hogy az ok a tanuláson kívül van: jegyek, egy jövőbeli fizetés, mások elismerése, vagy az, hogy ne okozz nekik csalódást. Példák: „Azért tanulok, hogy jó jegyeket kapjak” és „Azért tanulok, hogy elkerüljem a kritikát, vagy hogy ne okozzak csalódást másoknak.”

Az amotiváció azt jelenti, hogy egyáltalán nem látsz okot a tanulásra, ahogy ebben az állításban: „Elveszettnek érzem magam, és nincs motivációm tanulni.”

A külső okok nem mind egyformák

Az eredeti AMS Deci és Ryan nyomán háromfelé bontja a külső motivációt. A külső szabályozás azt jelenti, hogy jutalomért vagy a büntetés elkerüléséért tanulsz. Az introjektált szabályozás azt, hogy a bűntudat elkerüléséért vagy a büszkeséged védelmében tanulsz. Az azonosult szabályozás azt, hogy azért tanulsz, mert látod az értékét egy saját célod szempontjából, például egy pálya miatt, amelyre vágysz. Ryan és Deci 2000-es tanulmányukban az azonosult szabályozást a belső motivációval együtt autonóm motivációként csoportosították: ez az a fajta, amely választottnak érződik, nem pedig ránk erőltetettnek.

A mi változatunk mindezt egyetlen külső motivációs pontszámba vonja össze. Egy jól fizető állásról szóló állítás és egy, a kritika elkerüléséről szóló állítás ugyanannyit számít, pedig az előbbi sokkal közelebb áll egy magad választotta célhoz. Amikor a külső motivációs pontszámodat nézed, nézd meg azt is, mely állításokkal értettél egyet a leginkább.

Mi jelzi előre, ki marad az iskolában

Vallerand, Michelle Fortier és Frédéric Guay 1997-ben több ezer quebeci középiskolást kérdezett meg, és egy évvel később megnézték, kik morzsolódtak le. Azok a diákok, akiknek a motivációja kevésbé volt önmeghatározott, vagyis több volt bennük az amotiváció és kevesebb a belső vagy azonosult motiváció, nagyobb valószínűséggel hagyták ott az iskolát.

Ezért az amotiváció a legkomolyabban veendő pontszám. Az alacsony belső motiváció gyakori, és sok diák külső okok keverékével is végigviszi a tanulmányait. A magas amotiváció azt jelenti, hogy egyelőre egyik ok sem működik.

Hogyan értelmezd az eredményed

A magas belső és magas külső motiváció együtt gyakori és működőképes keverék: szereted a tárgyat, és a jó jegyet is szeretnéd. A magas külső motiváció alacsony belsővel elvihet egy vizsgáig, de az ok a vizsga után eltűnik, ezért segít, ha találsz a tárgyban egy részt, amely érdekel, vagy egy saját célt, amelyet szolgál.

A magas amotiváció jelentheti azt, hogy rossz szakon vagy, hogy az anyag túl nehézzé vált ahhoz, hogy követni tudd, vagy hogy az életedben valami más szívja el az energiádat. Ha hetek óta tartó levertség vagy rossz alvás kíséri, beszélj valakivel, akiben megbízol, egy diák-tanácsadóval vagy egy orvossal.

Ha maguk a vizsgák jelentik a gondot, próbáld ki a vizsgaszorongás tesztet. Ugyanezekről a gondolatokról a munka világában a belső és külső motivációról szóló bejegyzésben olvashatsz, és ha folyton halogatod a tanulást, olvasd el, miért halogatunk, és hogyan hagyhatod abba.